Akárcsak egy évvel korábban, 2005-ben is három klub adja a csapat gerincét, de nem ugyanaz a három, mint tavaly. Az FC Barcelona és a Real Madrid maradt, a Valenciát azonban a bajnoki bronzérmes Villarreal váltotta, amely három játékossal képviselteti magát ebben a különleges válogatottban. A katalánok ebben a versenyben is diadalmaskodtak, hiszen a 2005-ös spanyol bajnok öt alapembere is tagja lett a gárdának.

A kapuban találjuk a hat olyan játékos egyikét, aki megőrizte helyét tavaly óta. Iker Casillasról (Real Madrid) van szó, akiről szinte szóról szóra ugyanazt lehet leírni indoklásként, mint 2004-ben, azaz remeklése nem kis részben az előtte szaladgáló igen gyenge védelemnek volt köszönhető.

A védelemben ketten is maradtak a tavalyi álomcsapatból, az FC Barcelona két játékosának, Carles Puyolnak és Giovanni van Bronckhorstnak sikerült ismételnie. A csapatkapitány a tőle elvárt megbízható teljesítménye mellett szokatlan módon még gólt is szerzett a bajnokságban. A holland balhátvéd esetében az eredményesség nem újdonság, hiszen ő gyakran feltűnik az ellenfél kapuja előtt.

Az idény meglepetéscsapata, a Villarreal CF képviselőjét is megtaláljuk ebben a csapatrészben, mégpedig az argentin Gonzalo Rodríguez személyében, akinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a "sárga tengeralattjáró" a harmadik helyen végzett az előző bajnokságban, és most is ott található az élcsoportban Manuel Pellegrini együttese. A csapatrész negyedik tagja a Real Betis hórihorgas középhátvédje, Juanito, aki amellett, hogy egész évben remekül ellátta védőfeladatát a negyedik helyezett sevillai gárdában, a tavaszi szezonban három, ősszel pedig eddig két gólt is szerzett.

A középpályán csupán egy játékos maradt meg a tavalyi tizenegyből, de az ő helye több mint megkérdőjelezhetetlen a gárdában. Természetesen Ronaldinhóról van szó, aki ha lehet, 2005-ben még jobb teljesítményt nyújtott, mint az előző esztendőben: bajnoki címre vezette a Barcát (hat gólt lőtt a bajnokságban tavasszal), és a válogatottban is remekelt. Ősszel pedig ott folytatja, ahol az előző szezon végén abbahagyta, sőt: a Primera División első 15 fordulójában tízszer talált az ellenfelek kapujába, a Bajnokok Ligájában pedig öt góllal zárta a csoportkört. Nem véletlen, hogy meggyőző fölénnyel nyerte meg a France Football Aranylabda-szavazását.

A csapat védekező középpályása is a bajnoktól érkezett: Xavi 2005-ben nemcsak a Barcelonában, de a spanyol válogatottban is megszilárdította helyét, és mára posztján a Primera División egyik legjobb játékosának számít.

A katalánok két játékosán kívül egy Villarreal-labdarúgó került be a középpályára (elsősorban a remek csatárteljesítmények miatt kénytelenek voltunk változtatni az álomcsapat alapfelállásán, és a bajnok hadrendjét, a 4-3-3-at választottuk, annyi módosítással, hogy Ronaldinhót egy sorral hátrébb vontuk). Juan Román Riquelme élete (egyik) legjobb évét produkálta, a Villarreal karmestere tavasszal középpályás létére 11 gólt szerzett, ősszel pedig hat találatnál jár, kiváló párost alkot Forlánnal - ha ők nincsenek, aligha szerepelne a Bajnokok Ligájában és a Primera División élcsoportjában klubjuk.

Természetesen Diego Forlán is tagja az álomcsapatnak, helyét elsősorban tavaszi teljesítményének köszönheti. 18 gólt szerzett a bajnokság második felében, és 25 találattal nemcsak a spanyol liga gólkirálya, de Thierry Henryval megosztva európai aranycipős is lett. Nem sokkal maradt el tőle Samuel Eto'o: a Barcelona kameruni gólzsákja tavasszal 11-szer talált be, a most zajló bajnokságban pedig már 13 gólnál tart, azaz 2005-ben összesen 24-szer volt eredményes. Ronaldo pedig hússzor - a Real Madrid játékosa sérülései ellenére is 12 gólig jutott az előző szezon második felében, a 2005-2006-os idényben pedig nyolc találatnál jár.

Az álomcsapat: Casillas - Puyol, G. Rodriguez, Juanito, Van Bronckhorst - Xavi, Riquelme, Ronaldinho - Forlán, Eto'o, Ronaldo.

(FOCIVILÁG)